Nyáron Dél-Franciaországba készülünk cstornahajózásra, a vacsorához ez adta az apropót: hajózós, Franciahont megjárt barátokat invitáltam, hogy megosszák velünk a tapasztalataikat, és persze egy jó vacsorát.
Jóóóó vacsora lett! Csodás ízekkel, remek borok mellett nagyon jó társaságban elköltött igazi Vadkacsa Vacsora lett ez is. Már hiányzott nekem is, hisz a februárt kihagytuk, de végül is a böjt végét nem vártam meg, már sokan kérdezték: abbahagytam? Bár dolgozom, és az időm sokkal kevesebb, ez nekem nem munka, nem fáradság, hanem szórakozás. Nagyon fel tud dobi, hogy az emberek szívesen jönnek, jókat főznek nagy lelkesedéssel és szemmel láthatóan jól érzik magukat nálunk. Kaptam egy érdekes bókot is. Megkérdezték a nem először érkező vendégek, hogy most hányan leszünk. Mondtam, hogy a szokásos létszám, 14 várható. "Tényleg? Múltkor is ennyien voltunk? Észre sem vettem, azt hittem maximum 10-en." Ez azt jelenti, hogy a) jól elfértünk, nem volt tömegjelenet, b) fel sem tűnt, hogy mennyi tányér, pohár fordult meg gyors egymásutánban, c) így is családias, kellemes, otthonos volt a hangulat. Számomra ez igazi dícséret!
Nos, eggyel kevesebben lettünk végül, de engem sosem zavart a 13-as szám, sőt nagyon szeretem! Nem is lett semmi baki, komoly rutin van már a hátunk mögött, és mindig bízom a vendégeim főztjében is. Ezeket követtük el közösen:
Hideg előételek:
Ráksaláta
Kacsamáj terrine
Diós-tonhalas saláta narancsmártással
Meleg előétel:
Spenótos királyrák leveles tésztában
Leves:
Vadgombakrémleves szarvassonka chips-szel
Meglepetés:
Konyakos kacsamáj falatka csokoládés áfonyaszósszal
Főétel:
Rozmaringos bárányboda burgonygratin-nel, medvehagymás rétessel és ceruzababbal
Desszert:
Levendulás créme brulée
Sajttál
Minden szerénységet mellőzve, szerintem egy jó étteremben is megállná a helyét ez a menüsor, és a kivitelezéssel sem kellett szégyenkeznünk. De menjünk szépen sorban.
Az előételek koptatása közben ismét megdolgoztattam a vendégeimet egy TOTÓ-val, amivel körbejártuk a Cote d'Azur-t, sőt a CAnal du Midi-t is, ettünk fejben Renoir kedvencét vörösboros angolnát, amiről meg kellett ígérnem kedves férjemnek, hogy főzök neki. Hm, hm. Hol lehet angolnát kapni? Míg ezen törtük a fejünket, leküldtünk sok kis rózsaszín rákocskát, igazi francia terrine edényben készült kacsamáj terrine-t ehettünk, és egy diós-rukkolás-szőlős tonhalsalátát, amit még egy kis narancsszósszal is nyakon öntöttek. Igazi ízorgia!
Amikor túlestünk a TOTÓ okozta sokkon, jutalmul belekóstoltunk a levesestésztában sült spenótos királyrákba. Nemhogy halformájú volt a tészta, de még apró rákformájú tésztakísérői is voltak, már a látvány nagyon ígéretes volt. Az íz sem okozott csalódást: kép és tartalom abszolút harmóniában voltak.
A harmónia a levesben is tapintható, bocs, érezhető volt. Róka és kucsmagombaából készült krémlevest kaptunk créem fraiche-sel megbolondítva, tetején szarvassonka chips-szel és bazsalikomos olajjal. Végigsorolni nehéz, megenni azonban annál könnyebb volt, gombasága ellenére kimonodttan könnyed, simogatós, isteni leves volt.
Eredetileg arra készülte, hogy most tényleg csak egyfélét főzök, a főételt, és kész, de egy Vadkacsa vacsora nem maradhat kacsamáj nélkül, és volt egy rumos-csokoládés áfonyalekvárom, amit a csömöri fánkfesztiválon szereztem (hatalmas buli, menjetek el jövőre ti is februárban!), és mindenképpen meg akartam már kóstolni. Leheletvékony provance-i fűszeres ostyán tálaltam a konyakba áztatott szerecsendiós kacsamájat, mellé tettem az imént emlegetett lekvárt. Csak egy falat, de milyen finom!
A báránybordát a már ismerős török hentestől vettem a MAgyar utcában. Olyannyira friss volt, hogy akkor bontotta a bárányt, amikor megérkeztem a boltba. Már olvastam egy kiadványban, hogy a TOP 10 hentesben ellőkelő helyen áll török felebarátunk, mindenkinek nagyon ajánlom az üzletet! Kicsit missziónak tartom a bárány megkedveltetését, bár aki idejött, még sosem utasította vissza, sőt eddig mindig nagyon népszerű volt, most sem fürödtem be vele. Igazi franciás, tavaszias fogás volt finom Pinot Noir kíséretében,kicsit Franciaországba varázsolt bennünket.
Nem kevésbé a levendulás créme brulée, amihez cukorolvasztó pisztolyt is szereztem; nagyon profi lett, és egy kicsit sem megterhelő fogás még így a végén sem.
És bizony, ahogy a gyerekeknek van külön rekesze a csokira, palacsintára, úgy nekünk is van a jóféle sajtokhoz. Egy kis kakukkfűméz és áfonyalekvár, némi magocskák és persze illatos vörösborok mellett ez a fogás is kedvező fogadtatásra talált.
Ugyanúgy, minta vacsoraötleteim is. Az áprilisi, ünnepi (kétéves a VV!) vacsora már megtelt, kíváncsian várom én is, milyen földi javakkal gazdagodunk akkor.
Rozmaringos bárányborda
Hozzávalók:
személyenként 2 bárányborda
4 fej fokhagyma
fél liter tej-tejszín keverék
só, vegyes durva bors
reszelt citromhéj
3 szál friss rozmaring
1 dl fehérbor
5 dkg vaj
Elkészítés:
A faggyútól, inaktól megtisztított bordákat (jó esetben ezt a hentes rég megtette) egy éjszakára bepácolom a sós-fokhagymás tejbe. Másnap leitatom róla a nedvességet, megszórom citromos borssal, és forró vaj-olaj keverékben barnára sütöm mindkét oldalát. Tepsire helyezem a szeleteket, rámorzsolom a rozmaringot, meglocsolom a borral és rámorszolom a vajat is. Alufóliával lefedem és 180 fokos sütőben sütöm még 15-20 percig.
Az áztatást az esetleg kényes vendégek miatt javaslom, egyébként anélkül is csodás étel a bárányborda.
Körítésnek nagyon jól illik hozzá a szalonnás ceruzabab, burgonygratin és én megrótoldottam mindezt még egy kis medvehagymás rétessel is. EGy kis Pinot Noirral "öblögess" utána!
Medvehagymás rétes
Hozzávalók:
réteslap
fél kg ricotta/mascarpone
1 csokor medvehagyma
2 tojás
10 dkg juhtúró vagymorzsolható kecskesajt
olvasztott vaj
só, bors
Elkészítés:
A ricottát (én mascarponét használtam, mert azt kaptam, kicsit lágyabb!) összekeverem az apróra vágott medvehygamával, megsózom, hozzáadom a tojássárgáját és belemorzsolom a juhtúrót/kecskesajtot. A tojások fehérjét felverem és a keverékhez adom. HA nagyon nincs időd, a tojás mehet egyben is, akkor sem lesz rossz.
Kiterítem a réteslapot, vajjal megkenem, majd rárakom a tölteléket és feltekerem. A tetejét is megkenem olvasztott vajjal, majd 175 fokos sütőben megsütöm, amyg a töltelék összeáll, és a rétes teteje szép barna nem lesz.
Őszinte leszek: nekem kilukadt a rétes, de így is nagyon jó lett!
Magában is jó vacsorának friss zöldségekkel, illetve ízletes sültek mellé körítésnek.
Burgonygratin friss kakukkfűvel
Hozzávalók:
1 kg burgonya
2 fej vöröshagyma
2 dl tejszín
friss kakukkfű
só
Elkészítés:
A burgonyát meghámozom, és vékony (2-3 mm) karikákra szelem. Ugyanezt teszem a hagymával. Egy kivajazott tepsiben szép sorban lefektetem a krumplikarikákat, olykor-olykor közéjük tuszkolok egy kis hagymát is. Megsózom, és egyenletesen meglocsolom a tejszínnel, majd rászórom a kakukkfüvet. 200 fokos sütőben sütöm, amíg a burgonya megpuhul, és szép ropogós barnás kérget kap a széle, kb. 35-40 perc.
A fentiekhez hasonlóan húsmentes napon önállóan is megállja a helyét, de remek kísérője ízes sülthúsoknak is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése