VV4 - "Down Under" - Aussie barbeque

Napközben izgultunk bizony, hogy BBQ lesz-e vagy benti buli, de az időjárás hál'Istennek megkegyelmezett nekünk, és minden pont úgy alakult, ahogy szerettük volna.

A 4. Vadkacsa Vacsora jobbára családi esemény lett (többes szülinapok), és egy kicsit (bocs) Oldies' buli, hiszen a felettünk álló generácói tagjai voltak többségben, de ha már így alakult, rá is tettünk egy lapáttal, és meghívtuk szüleink barátait is, hadd legyen ez az ő estéjük is. Továbbá nem egy külföldi rokon is megjelent, így aztán nem igazán hagyományos VV volt ez, mert tőlük nem várhattam, hogy itt "idegenben" süssenek-főzzenek. Azért így is több helyről állt össze a menü, amit az ausztrál állat és növényvilág ihletett.

A menü tehát:

1. Előételek:

- Emutojás - helyett: Kakukktojás, azaz soproni babosrétes, egy kedves soproni rokon hozzájárulása

- Kenguru - helyett: sajtos mártogatósok zöldségekkel = Hopp bemártom, hopp bekapom

- Kakadu (Hello Cookie) - helyett: Aussie húsoslepény

2. Saláták, zöldségek

- Jacaranda - helyett: vegyes saláta pirított kendermaggal

- Bougenvillea - helyett: ausztrál krumplisaláta,

- Pálmafa - helyett: Coleslaw, azaz káposztasaláta

3. Főételek:

- Ördögi csirke; ördögi, mert csípős, de tényleg csirkeszárny

- Wombat - helyett: mézes-mustáros sertésoldalas (evvel őszintén jobban is jártunk)

- Koala - naná, hogy olyat nem eszünk, de marhát igen fűszeres marhapogácsa formájában

4. Desszertek:

- Pavlova - na ez tényleg AUSZTRÁL!

- Anzac kekszek - ez is!

- Répás süti - sőt ez is

Tulajdonképpen - és ezt az ottélő rokonok is megerősítik - ausztrál konyha nem igazán van, azaz nem egyedi, és nem híres (elnézést, ha itt most bárkit megsértek), mert egyrészt az angolszász konyhán alapul az eredeti bevándorlóknak köszönhetően, másrészt az azóta bevándorolt különféle népek konyhájának elemei tűnnek fel benne itt-ott. A Pavlova torta talán az egyetlen, ami egyből beugrik, mert az tényleg onnan származik ott találták ki. Anna Pavlova balettáncosnő tiszteletére alkotta egy ausztrál szakács tojásfehérjéből-tejszínből, hogy ugyanolyan könnyed, légies és hófehér legyen, mint egy tüllbe öltözött balerina. Nem könnyű elkészíteni, de mindig nagyon hamar elfogy! (ez most is így volt)

Sokáig kutakodtam az interneten receptek után, és van némi saját tapasztalat is, ezért vettük be a "Meat pie"-t, a húsoslepényt, amit én nem tésztával lefedve készítettem, így egy kicsit könnyebb (készíteni és enni is).

A krumplisalátával ugyanilyen formában (mentásan) találkoztam Angliában is, és a Coleslaw a Kentucky csirkeszárnyas hálózatnak is alapkínálata, de mindkettő beleillett a BBQ vacsoránkba körítésként.

A csirkeszárny ördögien fűszeres és csípős lett, a marhapogácsa is nagyon omlós és ízletes, és az oldalasból sem maradt semmi; mindegyiket tudom ajánlani nyári grillezéshez.

Elárulom, hogy csaltam egy kicsit, mert az időjárás előrejelzés szerint eső, sőt vihar is lehetett volna (végül is volt, de éjjel illetve másnap hajnalban). A csalás annyiban állt, hogy minden húst elősütöttem a sütőben arra számítva, hogy ha a) jó idő van, akkor szabadtűzön készresütöm, hogy jó kis füstös legyen, vagy b) ha esik, visszatolom a sütőbe, és a sütőt grillezésre állítva készre pirítom. Az első variáció jött be, de végül is, ha sok a vendég, és kicsi a grillsütő felület, akkor ez máskor is működhet.

A vacsora csúcsa kétségkívül a Pavlova torta lett, amiből kettőt is készítettünk, egyet ribizlivel, egyet áfonyával és málnával. A lényeg talán az, hogy jó kis savanykás gyümölcs legyen. Ausztráliában nagyon kedvelik maracujával, sajnos, azt most nem sikerült beszereznem. Az Anzac keksz, az egyik ünnepük, az "Anzac Day" keksze, jó kis kávé mellé szóló ropogtatnivaló, a répás sütit pedig hagyományosan húsvétkor sütik, de bármikor megállja a helyét.

Nem is locsogok többet íme egy-két recept, amíg tart a nyár, használjuk ki!

Képeket - bevallom - inkább a vendégekről készítettem, remek portrék lettek. Kicsit többen voltunk a szokottnál, viszont én többet főztem, és sürögtem, valahogy az ételfotókkal elmaradtam. Tudom, hogy könnyebb elképzelni az ételeket képpel, de esetleg mellékelhetek jóízűen evő vendégeket ábrázoló képeket...

Húsoslepény

Hozzávalók:

1 csomag leveles tészta
25-30 dkg darált marhahús

1 kis fej lilahagyma

4 tojás

2,5 dl tejszín

só, bors, szerecsendió

10 dkg reszelt sajt

Elkészítés:

Gyakorlatilag úgy készül, mint a quiche; a leveles tésztát emelt peremű kerek formába teszem, és 20-25 percig "vakon" (babbal lenyomtatva) sütöm 180 fokon. Kiveszem, megkenem egy kis felvert tojással és 5 percig visszateszem, hogy az alja is átsüljön. Míg sül, olajon megpirítom a hagymát, hozzáadom a marhahúst, fűszerezem ízlés szerint. Kiveszem a tésztát, és elterítem rajta a húst. A tojásokat felverem, összekeverem a tejszínnel, sóval. borssal és szerecsendióval, és a keveréket a húsra öntöm. Rászórom a reszelt sajtot is, és visszateszem a sütőbe. Körülbelül 20-25 percig sütöm még 180 fokon, és kész. Melegen is isteni, de kihűlve se vetette meg senki.

Krumplisaláta

Hozzávalók:

1,5 kg burgonya

1 fej vöröshagyma

1 marék menta

1 dl borecet

1-2 ek porcukor

2 dl tejföl

1 főtt tojás

Elkészítés:

A krumplit héjában megfőzöm, majd megpucolom, és karikákra vágom, megsózom. A hagymát apróra vágom, összekeverem a szintén apróra vágott mentával, és a cukros-ecetes lével, és a krumplira öntöm, ha lehet, míg meleg a burgonya. A főtt tojást összenyomom villával, belekeverem a tejfölbe, majd ezt a keveréket is a krumplira locsolom. Jól behűtöm egy pár órára, és tálalás előtt finoman átforgatom.

Megjegyzés: A mentától különleges, friss íze van, nagyon jól illik a grillen sült húsokhoz. Ha nagyon beszívja a tejfölt, egy kis joghurtot még elvisel, mielőtt összeforgatom.

Coleslaw (majonézes káposztasaláta)

Hozzávalók:

1 fej káposzta

1 csokor sárgarépa

1 fej vöröshagyma

1 tubus majonéz

1 doboz tejföl/joghurt

1 ek mustár

só, cukor

citromlé

A káposztát és a répát lereszelem, a hagymát is nagyon apróra vágom, vagy lereszelem, és összekeverem a zöldségeket. Megsózom, állni hagyom, majd finoman kinyomkodom a keveréket, és leöntöm a levét. A majonézt összekeverem a tejföllel/joghurttal, a mustárral, cukorral és citromlével, és ezt a mártást a zöldségekre öntöm. Jól összeforgatom, és behűtöm a salátát legalább 2 órára.

Ördögi csirkeszárnyak

Hozzávalók:

1,5 kg csirkeszárny lapos és combocska részre kettéválasztva

Pác:

1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, szójaszósz, borecet, mustár, paradicsomszósz, só, bors, currypor, barnacukor

Elkészítés:

A csirkeszárnyakat kettévágom, mert így könnyebb enni (egy falat az egész = fingerfood), és hamarabb átsül. A pác hozzávalóit összekeverem, a csirkedarabokra öntöm, és egy pár órára hagyom hatni.

Ha sütőben készítem (én most ezt tettem) 200 fokon sütöm 5-10 percig, majd visszaveszem a hőfokot kb. 160 fokra, és addig sütöm, míg megpuhul. A végén még 220 fokon "rápörkölök" egy kicsit.

Marhahúspogácsák

Hozzávalók:

1 kg darált marhahús (jó minőségű marhából!)

1 fej vöröshagyma apróra vágva

2 gerezd fokhagyma fokhagymaprésen átpréselve

2 tojás

dijoni mustár

balzsamecet

szójaszósz

Worchestershire szósz

olivaolaj

só, bors
A darálthúst a hozzávalókkal összekeverem egy mély tálban, a tetejére olivaolajat öntök, és éjjelre hagyom állni ( de legalábbis jópár órára). A hozzávalókat ízlés szerint adagolom, eltúlozni egyiket se jó, a lényeg, hogy semmi se kiabáljon ki belőle, de jó szaftos legyen a keverék.

A masszából pogácsákat gyúrok, és nem forró tűzön mindkét oldalán kb. 10-10 percig sütöm. (nekünk ennyi idő elég volt).

Nagyon finom, omlós, ízletes.

Megjegyzés: a titok a marha maga. Én elég drága fajtát vettem, és a hentes majd' elájult, amikor ledaráltattam vele, pocséklásnak tartotta. Nem volt az!

Mézes-mustáros oldalas

Hozzávalók:

1,5 kg oldalas

só

Máz:

azonos mennyiségű méz és mustár

1 ek borecet vagy balzsamecet

1 ek olívaolaj

2 ek szójaszósz

A bordákat megsózom és elősütöm (sütőben kb. 1,5 óra, amíg átsül), majd kisült zsírt leöntöm róla. Mi csak ekkor vittük ki a grillhez (említettem, hogy esőt "vártunk"), és mindkét oldalát a páccal megkenve jól megpirítottuk. A mézen szépen karamellizálódik, és finom ropogós lesz tőle a hús.

Pavlova torta

Hozzávalók:

4 tojásfehérje

220 gr porcukor

300 ml tejszín

vegyes, savanykás gyümölcs

Elkészítés:

A sütőt előmelegítem alacsony lángon, egy tepsit beterítek sütőpapírral.

A tojásfehérjéket tiszta, mély edénybe teszem, és elektromos habverővel magas fokozaton verem kb. 1 percig, amíg elkezd keményedni. Fokozatosan hozzáadom a cukrot, alkalmanként egy-egy evőkanállal, és továbbverem, amíg a cukor eloszlik, és a hab elég kemény nem lesz.

A habot a tepsire lapátolom kerek alakban (kb. 20 cm átmérő), és a tetejét elegyengetem egy spatulával.

A sütőbe helyezem a tepsit, és nagyon alacsony lángon (130 fokon) sütöm kb. 1,5 órán keresztül, vagy ameddig a habtészta kemény és száraz lesz érintésre. Lezárom a sütőt, kinyitom az ajtaját, és otthagyom a habot kihűlni.

A "tésztát" tálalótálra fordítom az aljával felfelé, és rákanalazom a kemény habbá vert tejszínt. A tetejére halmozom a gyümölcsöket, és azonnal tálalom.

Megjegyzés: az édességet rendszeresen visszautasító férjem is imádja! Én eperrel, kivivel és mangóval szeretem, de nagyon jó málnával, áfonyával és ribizlivel is. Sokan esküsznek a maracujára, de az nálunk nehezen beszerezhető. Az ausztrálok hagyományosan vegyes bogyós gyümölcsökkel és maracujával eszik, de a feltét "szezonális", ők is azt tesznek rá, ami éppen van.

Ha a habalap egy kicsit összetöredezik, ne essünk kétségbe, úgysem látszik ki a tejszín és a gyümölcsök alól!

Ausztrál répás sütemény
Hozzávalók:

50 dkg reszelt répa

25 dkg durvára vágott dió

25 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű is, avval szerintem jobb)

15 dkg mazsola

20 dkg nádcukor

1 ek rum

4 tojás

2 dl olaj

2 tk szódabikarbóna

1 tk fahéj

1 tk őrölt gyömbér

Krém:
25 dkg mascarpone

3 ek porcukor

3 ek joghurt

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A lisztet összekeverem a szódabikarbónával, fűszerekkel, mazsolával, cukorral. A tojást habosra verem, beleöntöm az olajatm majd ezt összekeverem a lisztes keverékkel. A végén hozzáadom a reszelt répát és a diót.

Kivajazott tepsiben 30-40 percig sütöm (tűpróbáig). Ha kihűlt a tetejére kenem a krémet, és hagyom egy kicsit összeérni.

Ha marad belőle, sokáig eláll.

Anzac kekszek

Hozzávalók:

1 bögre (250 ml) zabpehely

1 bögre graham liszt

3/4 bögre kókuszreszelék

12 dkg vaj

1 ek méz

1 tk szódabikarbóna

1 dl forróvíz

1 ek folyékony édesítő (vagy még egy kis méz!)

Összekeverem a zabpelyhet a liszttel és a kókusszal. Megolvasztom a vajat, belekeverem a mézet. A szódabikarbónát feloldom 2 ek vízben a mézes keverékhez teszem, majd az összes eddigi hozzávalót összekeverem. Ha túl száraz lenne, egy kis forró vízzel lágyatom. Vizes kézzel golyókat formázok belőle, majd sütőpapírral kibélet tepsin egy kicsit lelapítom a tésztagolyókat (kb. 45 db). 150-200 fokon sütöm, amíg szép barna nem lesz.

Kíváló kávékísérő ropogtatnivaló illetve ha stílusosak akarunk lenni, akkor kiváló teakísérő.

Volt egy rendhagyó VV nálunk, terven kívül a kedves férjem elém állt, hogy mi lenne, ha meghívná az Igazgatótanácsot (jó pár külföldi és egy-két magyar) hozzánk vacsorára. Úgy látszik felbuzdult a vacsoráink sikerén, én meg igent mondtam, miért is ne? Szeretem a kihívásokat. Két dologgal nem számoltam: a) iszonyú meleg volt, és bizony nem élmény 35 fokban boltba-piacra-boroshoz rohangászni, aztán estig főzőcskézni, merthogy b) a "rendes" Vadkacsa Vacsoráktól eltérően most nekem kellett mindent fogást előállítanom. Azért megbírkóztam a feladattal, és lehet, hogy szerénytelenül hangzik, de a visszajelzések alapján egész jól...

Adtam most is nevet a vacsorának (Summer Symphony Surprise), azaz Nyári meglepetés szimfónia, ami őszintén angolul sokkal jobban hangzik, de a blogot egyenlőre magyarul vezetem.

Hogy miért nyári az nem is kérdés, sőt! Azért szimfónia, mert én komponáltam, és azért meglepetés, mert vagy meglepő hozzávalókat csempésztem bele, vagy meglepetés, hogy milyen lesz, vagy meglepően jóóóóóó!

A Summer Symphony Surprise menü:
1. Előételek:

- Egy francia sanzon, azaz Quiche LOrraine (lsd. 1. VV receptek)

- Magyar táncok, azaz kacsamáj petrezselymes-snidlinges sajtkrémes pirítóson a'la Brahms

2. Leves

- Lemony-melony-melody azaz hideg dinnyés paradicsomleves

3. Főételek:

- Vajhal vajmártásban úszva-énekelve (swimming-singing) kapribogyóval (Mautner Zsófia ihlette)

- Tengeri sügér kapros tejszínben sütve

- Szűzfilé egyben angolszalonnával-sajttal töltve mustármártásban nyári zöldség kórus kísérettel

- Hasselback burgonya és zöldsaláta

4. Desszert:

- Andalító-altató mascarpone torta málnával és áfonyával

...és ha tényleg elandalodtak, ébresztőnek jó kis Nespresso kávé.

Egy kis quiche magáért beszél, mindig jól jön, csak fel kell vágni, és már nincs is belőle a tálon. A kacsamájnál csak annyi trükk volt, hogy gyömbért is tettem a zsírjába, amiben megsütöttem; a sajtkrém pedig friss sajtból készült lilahagymával, petrezselyemmel és snidliggel. Finom, friss kiegészítő a kacsamájhoz így nyáron.

És igen, így nyáron a leves nehéz kérdés, mert meleg van. Igen ám, de vannak hideg levesek pl. gazpacho, uborkaleves, dinnyeleves stb. egyszerűen csak nem tudtam eldönteni, melyik legyen. Sajnos allergiás vagyok a fokhagymára, és bár használom, mert sok ételbe egyszerűen kell, de valahogy nem volt kedvem se a gazpachohoz, se az uborkaleveshez, amihez a fokhagyma elengedhetetlen, maradt a dinnye, az meg túl édes. A boltban viszont beugrott: paradicsomleves dinnyével! Mivel kísérleti leves, merész volt nekiállni, de szinte ez lett a vacsora csúcsa, úgyhogy mindenkinek merem ajánlani, amíg tart a meleg. A blog végére odabiggyesztem a receptet. (Sajnos, mivel mindig kútfőből főzök, a hozzávalók aránya lehet, hogy nem tökéletes, de így legalább lehet alakítgatni.)

Először azt terveztem, hogy lehet enni vagy halat, vagy húst, de aztán rájöttem, ha már lúd (azaz Vadkacsa), legyen kövér, így két főételt iktattam be, mindenki kapott halat is, meg husit is. Sajnos, vajhalam nem volt elég, ezért az utolsó pillanatban kikaptam egy kis tengeri sügért (lazacszíne van, de nem lazac) a mélyhűtőből, és bedobtam a sütőbe.

A vajhal is mennyei dolog, és pontosan öt perc kellett az elkészítéséhez, tehát bármilyen alkalommal pick-pack be lehet vállalni, mert isteni és gyors!

A hasselback burgonyáról már regéltem korábban, továbbra is családi kedvenc, és még mindig állítom, hogy megéri a pepecselést, még ilyen melegben is.

A szűzfilé gondolom, senkinek sem újdonság, így nyáron nagyon jó mellé a ratatuille szerű zöldség körítés; én répát is használtam hozzá, ettől már nem ratatuille.

A túrótortám pedig azért lett mascarpone torta, mert azt kaptam jobbat, de a lényegen nem változtatott, talán csak krémesebb, tejszínesebb lett egy kicsit.

Íme egy-két recept:

Hideg dinnyés paradicsomleves
Hozzávalók (nálam 12 főre):
1,5 kg paradicsom
1 nagyobbacska sárgadinnye
1 kg görögdinnye (?)
1 kanál barnacukor
1,5 dl fehér vagy rozébor
1 dl olívaolaj
1 citrom leve
(ezen utóbbiak mennyiségében sem vagyok biztos, mert csak úgy öntöttem)
só, bors
1 marék mentalevél

Elkészítés:
A paradicsomot leforrázom, lehúzom a héját, és felkockázom, egy nagy lábosba/tálba teszem. Hozzáadom a felkockázott sárgadinnyét, kimagozott !, felkockázott görögdinnyét, és hozzáadom a többi hozzávalót, azaz a sót, cukrot, mentát, citromlevet, bort és olívaolajat. Aztán csak turmixolom, amíg homogén nem lesz. nagyon jól behűtöm egy pár órára, hogy az ízek összeérjenek, Akkor jó, ha egyik hozzávaló sem kiabál, egyszerre savanykás és édes.
Tálaláskor mentalevéllel díszítem.


Vajhal barnított vajban
Hozzávalók (5-6 főre):
60 dkg vajhalfilé
7 dkg vaj
1 citrom leve a pácoláshoz
citromkarikák
3 tk kapribogyó
0,5 dl fehérbor
só

A halszeleteket 1-2 óráig pácolom citromlében-sóban. Sütés előtt papírtörlővel megszárítgatom a halat, majd kb. 5 dkg olvasztott vajon mindkét oldalán megsütöm egy pár perc alatt. Én nem készítettem külön barnított vajat, ahogy azt MAutner Zsófia szakácskönyvében olvastam, épp elég barnásnak találtam a vajat, amiben a hal sült. A végén ráöntöttem egy kis fehérbort, amivel egy pillanatig forraltam, majd lezártam a tüzet. A halakra citromkarikákat raktam, és még egy két morzsányi vajat, és egy két kiskanálnyi kapribogyót, majd lefedtem, hogy a vaj ráolvadjon, és kész!! Sima zöldsalátával ettük illetve a sünikrumplikkal, aki kért hozzá. Akár minden nélkül, önmagában is jó!


Tengeri sügér kapros tejszínben sütve
Hozzávalók:
50 dkg tengeri sügér filé
citromlé, só
1 csokor kapor
1,5-2 dl tejszín (lehet főzőtejszín is, nekem fele-fele volt)
Rájöttem, hogy kevés lesz a vajhalam ennyi emberre, előhalásztam egy kis tengeri sügért a mélyhűtőből, és jobb híján így készítettem el. Nem volt nagy melléfogás.
A halfiléket megsóztam, és egy picit megcitromoztam (a halhoz kell egy kis citrom), majd tűzálló tálba fektettem. Biztos jó bőrösen is, én lehúztam a bőrét, mert nem szeretem. Felaprítottam egy csokor kaprot, összekevertem kb. 2dl tejszínnel, a halra kentem, és betettem a sütőbe 180 fokra kb. 20-25 percre. Ha szép barnásra sült, beszívta a tejszínt, akkor jó.


Mascarpone torta málnával-áfonyával
Hozzávalók:
1 kg mascarpone v. fele mascarpone, fele krémsajt
5 dl tejszín
15-20 dkg porcukor
1 citrom lereszelt héja és leve
1 Oetker zseléfix
25 dkg málna
25 dkg áfonya
25 dkg zabkeksz
12,5 dkg vaj
1 Oetker gyümölcskocsonyapor

A kekszből robotgépben morzsát készítek, majd összekeverem az olvasztott vajjal. Kapcsos tortaforma aljába nyomkodom, és a hűtőbe teszem. A mascarponét (és sajtkrémet) kikeverem a porcukorral és a citromlével illetve citromhéjjal. Felverem a tejszínt, hozzáadom a zseléfix port (véletlenül ezt vettem zselatin helyett, azért lett ilyen a torta, a port ugyanis 500 ml tejszínhez kell keverni); majd ezt összevegyítem a mascarpone krémmel. A tortaforma aljára teszek bőven málnát, ráöntöm a krémet, és a torta tetejét az áfonyával és a maradék málnával dekorálom. A gyümölcskocsonyport az előírásnak megfelelően elkészítem, és a torta tetejére öntöm. Jó pár órára érdemes behűteni, hogy összeálljon, összeérjen.

VV3 - receptek

Pácolt lazac

1kg bőrös lazacfilé
1kg nagyszemű só
15 dkg cukor
5 dkg kapor
10 szem borókabogyó
1/2 dl vodka

Előkészítés:
A lazacot lefektetem, kitapogatom benne a szálkákat (elvileg nincs sok), és szemöldökcsipesszel kihúzogatom őket. Elkészítem a pácot: a sót összekeverem a cukorral, az apróra vágott kaporral, a mozsárban, vagy kávéőrlőben összetört borókabogyóval és a vodkával. Úgy kell kinéznie, mintha vizes homok lenne. Fogok egy 30X40 cm-es tepsit, és az aljára fektetek 1,5 m alufóliát úgy, hogy a fóliát jól összegyűrőgetem dimbes-dombosra. Erre kanalazom a pác egyharmadát, majd ráfektetem a lazacot bőrös felével lefelé. Betakarom a halat a pác maradékával, lefedem folpackkal, majd egy konyharuhával, és egy könyvet is helyezek rá nehezéknek. 3 napig kell pácolni a hűtőben, majd eljön a nagy pillanat: a tálalás.

A sót lemosom róla, papírtörlővel leszárítgatom, majd egy deszkára fektetem. Jó éles késsel szeletelem a deszkával párhuzamosan, azaz vízszintesen. Nagyon finom mustáros-kapros szósszal, mi házi majonézzel és tormával ettük.

Megjegyzés: a recept Stahl Judit könyvéből származik

Kongesuppe (norvég királyi leves)

Hozzávalók:

3 ek vaj

1 fej hagyma

3-4 répa kockára vágva

5 ek liszt

csipet pirospaprika, bors

2 húsleveskocka 2 dl vízzel felengedve

50 dkg darált marhahús

4 ek aprított petrezselyem

2 kk só

5 ek zsemlemorzsa

1 tojás

20 dkg zöldborsó

3 ek sherry vagy vörösbor

A vajban megpároljuk az apróra vágott hagymát és a répát, majd megszórjuk a liszttel, piros paprikával, borssal és felöntjük a húslevessel. Hozzáadunk 1,5 liter vizet, és forrásig kevergetjük. KB. 15 percig főzzük.

A darálthús összegyúrjuk a petrezselyemmel, sóval, morzsával, tojással, és kb. 25 darab gombócot formázunk belőle. 1-2 ek. zsiradékon elősütjük a gombócokat, majd a levesbe tesszük őket a borsóval és a sherryvel együtt. Tovább főzzük a levest még k. 15 percig.

Tálaláskor megszórjuk friss petrezselyemmel.

Megjegyzés: a skandinávoknál inkább a hallevesek a jellemzők, de sikerült ilyen húsos levest is találnunk, és mondhatom nagyon megérte keresgélni!

Laxpudding (Rakott lazac)

Hasonló a mi rakott krumplinkhoz, csak éppen svéd hozzávalókkal; a fő különbség: kolbász helyett lazac. A svéd háziasszonyok is találékonyak, főznek abból, ami otthon van. Ennek tipikus példája a laxpudding, mert jelszavuk, hogy"egy kis krumpliból, lazacból és tejszínből biztos ki lehet hozni valami ízleteset". Mi már tudjuk, hogy így is van.

Hozzávalók (4-6 főre):
400 gr lazacfilé

1,5 kg burgonya

4 tojás

300ml sűrű tejszín

300 ml tej

2 hagyma

1 csomag friss kapor

só, fehérbors

A krumplit főzzük meg héjában, majd ha kihűlt hámozzuk meg és karikázzuk fel. Ha a lazac sóban pácolt volt aztássuk be tejbe, hogy a só kicsit kiázzon belőle. A hagymát vágjuk karikára, és puhítsuk meg egy kicsit vajban, de ne barnítsuk. vajazzunk ki egy tűzálló tálat, és fektessünk az aljára egy réteg krumplikaríkát. Fedjük be a hagyma felével, majd a lazac felével, és szórjuk meg az apróra vágott kapor felével. Folytassuk a rétegezést ugyanigy, majd az egészet fedjük be

krumplival. Keverjük össze a tejszínt, a tejjel és a felvert tojásokkal, sózzu, borsozzuk a keveréket, majd öntsük rá a rakott ételre. Forró sütőben, kb. 200 fokon süssük 45-60 percig, amíg összeáll, és szép barna nem lesz a teteje. Tálalás előtt szórjuk még meg egy kis kaporral.

A svédek hagyományosan olvasztott vajjal meglocsolva eszik, de nagyon finom némi friss citromlével is, főként, ha nyáron eszi az ember.

Megjegyzés: Elvileg készülhet a "használd, amid van" elv alapján friss lazacból, füstölt lazacból vagy sóban pácolt lazacból is. Hétvégi ebédként remek alternatívája a rakott krumplinak, én biztos elkészítem a gyerekeimnek!

Hasselback burgonya

Mi sünikrumplinak neveztük el, és ez lett a család kedvence, milyen jól tud jönni egy-egy ilyen különleges vacsora. Sajnos, kicsit bonyolultabb elkészíteni, mint a mirelit sültkrumplit, de már a látvány is megéri a munkát, és meg kell, hogy mondjam, az íz is (pedig én nem vagyok krumplipárti!).

Hozzávalók:

közepes méretű burgonya

1dl olívaolaj
5 dkg olvasztott vaj

só, bors

zöldfűszerek, fokhagyma ízlés szerint

Nos, az étvágytól függően számoljunk, én fejenként legalább kettő közepes méretű burgonyát vettem. A krumplikat meg kell hámozni, majd kb. 2-3 mm-enként bevagdosni. Ha el akarjuk kerülni, hogy teljesen átvágjuk, célszerű két evőkést a deszkára fektetni, és a kettő közé tenni a krumplit, mert így nem fut végig a vágókés. Nekem elsőre sikerült a művelet, nem bonyolult, csak leírva! Ezután sózzuk a süniket, majd megforgatjuk őket egy olvasztott vaj és olívaolaj keverékben. Én szórtam az öntetbe apróra morzsolt kakukkfüvet és borsot, sőt tuningolni lehet összetört fokhagymával is. A krumplikat sütőtálra helyezem, rálocsolom a vaj-olaj keveréket és légkeverés mellett 180-200 fokon sütöm, amíg a külseje szép ropogós színű lesz. Menetközben érdemes egy kicsit locsolgatni, hogy a résekbe jól befollyon a fűszeres vaj-olaj (nem halolaj, bár lehet, hogy avval is ki lehetne próbálni.)

Szarvas/marha/ vörösáfonyával

Hozzávalók:

1 kg marhahátszín szeletelve

Páchoz: vadfűszerkeverék, olívaolaj, mustár

1 csomag szárított vörösáfonya

1 csomag aszaltszilva

2 dl vörösbor

1,5 dl főzőtejszín

Elkészítés: A marhaszeleteket megsózom (ha nem bízom a gyors elkészülésben akkor húspuhító sóval), bekenem mustárral, és bepácolom egy legalább napra. Másnap forró olajban elősütöm a szeleteket, majd tűzálló tálba teszem a húst, és egy kicsit locsolok rá a sütőzsiradékból. Rászórom a szárított gyümölcsöket, és megöntözöm vörösborral, esetleg egy kis húslevessel. Először forró sütőben, majd alacsony hőmérsékleten párolom, amíg a megpuhul a hús. Az alatta keletkezett ízes leveket leöntöm, és beforralom egy kis főzőtejszínnel, ez lesz a mártás. Én a mártásba még tettem egy fél csomag vörösáfonyát, és egy kanál vörösáfonya lekvárt is a teljesség kedvéért.

Megjegyzés: a vacsora közben valaki megszólalt: "nem gondoltam, volna, hogy ezek az északiak ilyen jókat is esznek!" Nos az igazság az, hogy szarvasból, sőt rénszarvasból akartam elkészíteni, de a hűtőszekrényem hiánya, és beszerzési nehézségek miatt maradt a (szarvas)marha. Viszont az illúzió miatt döntöttem a vadpác (Kotányi) mellett, és a dolog bevált. A Hasselback burgonya pedig csodálatos körítés volt mellé.

Svéd mandulatorta

Hozzávalók (egy 17 cm-s formához):

80 gr tört mandula

30 gr porcukor

4 tojás

25 dkg darált mandula

25 dkg cukor

150 ml tejszín

22 dkg vaj

Elkészítés:

A tojást feltöröm, kettéválasztom, és a sárgáját félreteszem. A tört mandulát megpirítom a porcukorral. A tojásfehérjét habbá verem 150 gr cukorral úgy, hogy a cukrot lasan adagolom bele. A felvert habba belekeverem a darált mandulát, és a tésztát 200fokon 20 percig sütöm sütőpapírral kibélalt formában, majd kihűtöm. A kész alapot visszahelyezem a formába a papír nélkül, majd elkészítem a krémet: a sárgáját összekeverem a tejszínnel és a maradék cukorral és gőz fölött sűrűre főzöm. A tűzről levéve beledobálom a vajat apró darabokban, és homogénné keverem, majd hagyom hűlni. Langyosan még megkevergetem. Ha kihűlt ráöntöm az alapra, megszórom a pirított mandulával, és behűtöm egy-két órára.

Megjegyzés: az eredeti recept is figyelmeztetett, hogy lehet, hogy a krém folyós lesz, ezért kedves szomszédnőm eleve úgy tálalta a tortát, hogy felvágta a tésztát, és meglocsolta a krémmel, majd megszórta a manduladarabokkal. Így egy kicsit rusztikus kinézete volt, az ízén semmit se rontott, és persze semmi sem maradt belőle.