2010. július 3., szombat

VV3 - receptek


Pácolt lazac

1kg bőrös lazacfilé
1kg nagyszemű só
15 dkg cukor
5 dkg kapor
10 szem borókabogyó
1/2 dl vodka

Előkészítés:
A lazacot lefektetem, kitapogatom benne a szálkákat (elvileg nincs sok), és szemöldökcsipesszel kihúzogatom őket. Elkészítem a pácot: a sót összekeverem a cukorral, az apróra vágott kaporral, a mozsárban, vagy kávéőrlőben összetört borókabogyóval és a vodkával. Úgy kell kinéznie, mintha vizes homok lenne. Fogok egy 30X40 cm-es tepsit, és az aljára fektetek 1,5 m alufóliát úgy, hogy a fóliát jól összegyűrőgetem dimbes-dombosra. Erre kanalazom a pác egyharmadát, majd ráfektetem a lazacot bőrös felével lefelé. Betakarom a halat a pác maradékával, lefedem folpackkal, majd egy konyharuhával, és egy könyvet is helyezek rá nehezéknek. 3 napig kell pácolni a hűtőben, majd eljön a nagy pillanat: a tálalás.
A sót lemosom róla, papírtörlővel leszárítgatom, majd egy deszkára fektetem. Jó éles késsel szeletelem a deszkával párhuzamosan, azaz vízszintesen. Nagyon finom mustáros-kapros szósszal, mi házi majonézzel és tormával ettük.

Megjegyzés: a recept Stahl Judit könyvéből származik
Kongesuppe (norvég királyi leves)
Hozzávalók:
3 ek vaj
1 fej hagyma
3-4 répa kockára vágva
5 ek liszt
csipet pirospaprika, bors
2 húsleveskocka 2 dl vízzel felengedve
50 dkg darált marhahús
4 ek aprított petrezselyem
2 kk só
5 ek zsemlemorzsa
1 tojás
20 dkg zöldborsó
3 ek sherry vagy vörösbor
A vajban megpároljuk az apróra vágott hagymát és a répát, majd megszórjuk a liszttel, piros paprikával, borssal és felöntjük a húslevessel. Hozzáadunk 1,5 liter vizet, és forrásig kevergetjük. KB. 15 percig főzzük.
A darálthús összegyúrjuk a petrezselyemmel, sóval, morzsával, tojással, és kb. 25 darab gombócot formázunk belőle. 1-2 ek. zsiradékon elősütjük a gombócokat, majd a levesbe tesszük őket a borsóval és a sherryvel együtt. Tovább főzzük a levest még k. 15 percig.
Tálaláskor megszórjuk friss petrezselyemmel.

Megjegyzés: a skandinávoknál inkább a hallevesek a jellemzők, de sikerült ilyen húsos levest is találnunk, és mondhatom nagyon megérte keresgélni!

Laxpudding (Rakott lazac)


Hasonló a mi rakott krumplinkhoz, csak éppen svéd hozzávalókkal; a fő különbség: kolbász helyett lazac. A svéd háziasszonyok is találékonyak, főznek abból, ami otthon van. Ennek tipikus példája a laxpudding, mert jelszavuk, hogy"egy kis krumpliból, lazacból és tejszínből biztos ki lehet hozni valami ízleteset". Mi már tudjuk, hogy így is van.

Hozzávalók (4-6 főre):
400 gr lazacfilé
1,5 kg burgonya
4 tojás
300ml sűrű tejszín
300 ml tej
2 hagyma
1 csomag friss kapor
só, fehérbors

A krumplit főzzük meg héjában, majd ha kihűlt hámozzuk meg és karikázzuk fel. Ha a lazac sóban pácolt volt aztássuk be tejbe, hogy a só kicsit kiázzon belőle. A hagymát vágjuk karikára, és puhítsuk meg egy kicsit vajban, de ne barnítsuk. vajazzunk ki egy tűzálló tálat, és fektessünk az aljára egy réteg krumplikaríkát. Fedjük be a hagyma felével, majd a lazac felével, és szórjuk meg az apróra vágott kapor felével. Folytassuk a rétegezést ugyanigy, majd az egészet fedjük be
krumplival. Keverjük össze a tejszínt, a tejjel és a felvert tojásokkal, sózzu, borsozzuk a keveréket, majd öntsük rá a rakott ételre. Forró sütőben, kb. 200 fokon süssük 45-60 percig, amíg összeáll, és szép barna nem lesz a teteje. Tálalás előtt szórjuk még meg egy kis kaporral.

A svédek hagyományosan olvasztott vajjal meglocsolva eszik, de nagyon finom némi friss citromlével is, főként, ha nyáron eszi az ember.


Megjegyzés: Elvileg készülhet a "használd, amid van" elv alapján friss lazacból, füstölt lazacból vagy sóban pácolt lazacból is. Hétvégi ebédként remek alternatívája a rakott krumplinak, én biztos elkészítem a gyerekeimnek!



Hasselback burgonya

Mi sünikrumplinak neveztük el, és ez lett a család kedvence, milyen jól tud jönni egy-egy ilyen különleges vacsora. Sajnos, kicsit bonyolultabb elkészíteni, mint a mirelit sültkrumplit, de már a látvány is megéri a munkát, és meg kell, hogy mondjam, az íz is (pedig én nem vagyok krumplipárti!).

Hozzávalók:
közepes méretű burgonya
1dl olívaolaj
5 dkg olvasztott vaj
só, bors
zöldfűszerek, fokhagyma ízlés szerint

Nos, az étvágytól függően számoljunk, én fejenként legalább kettő közepes méretű burgonyát vettem. A krumplikat meg kell hámozni, majd kb. 2-3 mm-enként bevagdosni. Ha el akarjuk kerülni, hogy teljesen átvágjuk, célszerű két evőkést a deszkára fektetni, és a kettő közé tenni a krumplit, mert így nem fut végig a vágókés. Nekem elsőre sikerült a művelet, nem bonyolult, csak leírva! Ezután sózzuk a süniket, majd megforgatjuk őket egy olvasztott vaj és olívaolaj keverékben. Én szórtam az öntetbe apróra morzsolt kakukkfüvet és borsot, sőt tuningolni lehet összetört fokhagymával is. A krumplikat sütőtálra helyezem, rálocsolom a vaj-olaj keveréket és légkeverés mellett 180-200 fokon sütöm, amíg a külseje szép ropogós színű lesz. Menetközben érdemes egy kicsit locsolgatni, hogy a résekbe jól befollyon a fűszeres vaj-olaj (nem halolaj, bár lehet, hogy avval is ki lehetne próbálni.)


Szarvas/marha/ vörösáfonyával

Hozzávalók:
1 kg marhahátszín szeletelve
Páchoz: vadfűszerkeverék, olívaolaj, mustár
1 csomag szárított vörösáfonya
1 csomag aszaltszilva
2 dl vörösbor
1,5 dl főzőtejszín

Elkészítés: A marhaszeleteket megsózom (ha nem bízom a gyors elkészülésben akkor húspuhító sóval), bekenem mustárral, és bepácolom egy legalább napra. Másnap forró olajban elősütöm a szeleteket, majd tűzálló tálba teszem a húst, és egy kicsit locsolok rá a sütőzsiradékból. Rászórom a szárított gyümölcsöket, és megöntözöm vörösborral, esetleg egy kis húslevessel. Először forró sütőben, majd alacsony hőmérsékleten párolom, amíg a megpuhul a hús. Az alatta keletkezett ízes leveket leöntöm, és beforralom egy kis főzőtejszínnel, ez lesz a mártás. Én a mártásba még tettem egy fél csomag vörösáfonyát, és egy kanál vörösáfonya lekvárt is a teljesség kedvéért.

Megjegyzés: a vacsora közben valaki megszólalt: "nem gondoltam, volna, hogy ezek az északiak ilyen jókat is esznek!" Nos az igazság az, hogy szarvasból, sőt rénszarvasból akartam elkészíteni, de a hűtőszekrényem hiánya, és beszerzési nehézségek miatt maradt a (szarvas)marha. Viszont az illúzió miatt döntöttem a vadpác (Kotányi) mellett, és a dolog bevált. A Hasselback burgonya pedig csodálatos körítés volt mellé.


Svéd mandulatorta

Hozzávalók (egy 17 cm-s formához):
80 gr tört mandula
30 gr porcukor
4 tojás
25 dkg darált mandula
25 dkg cukor
150 ml tejszín
22 dkg vaj
Elkészítés:
A tojást feltöröm, kettéválasztom, és a sárgáját félreteszem. A tört mandulát megpirítom a porcukorral. A tojásfehérjét habbá verem 150 gr cukorral úgy, hogy a cukrot lasan adagolom bele. A felvert habba belekeverem a darált mandulát, és a tésztát 200fokon 20 percig sütöm sütőpapírral kibélalt formában, majd kihűtöm. A kész alapot visszahelyezem a formába a papír nélkül, majd elkészítem a krémet: a sárgáját összekeverem a tejszínnel és a maradék cukorral és gőz fölött sűrűre főzöm. A tűzről levéve beledobálom a vajat apró darabokban, és homogénné keverem, majd hagyom hűlni. Langyosan még megkevergetem. Ha kihűlt ráöntöm az alapra, megszórom a pirított mandulával, és behűtöm egy-két órára.
Megjegyzés: az eredeti recept is figyelmeztetett, hogy lehet, hogy a krém folyós lesz, ezért kedves szomszédnőm eleve úgy tálalta a tortát, hogy felvágta a tésztát, és meglocsolta a krémmel, majd megszórta a manduladarabokkal. Így egy kicsit rusztikus kinézete volt, az ízén semmit se rontott, és persze semmi sem maradt belőle.



Nincsenek megjegyzések: